Bevásárlókosár
Ugyanaz a kávé minden alkalommal más ízű lehet. Ennek pedig nem feltétlenül a kávészemek minősége vagy az elkészítés módja az oka. Tudományos kutatások szerint az ízélményt a víz összetétele, a csésze alakja, felülete és színe, az ital hőmérséklete, sőt az a környezet is befolyásolja, ahol a kávét isszuk.
Kávékészítéskor általában a szemek kiválasztására, az őrlés finomságára, a víz hőmérsékletére vagy a kivonatolás módjára összpontosítunk. Az ízélményt azonban jóval több tényező alakítja, mint gondolnánk. Az érzékelésben ugyanis minden érzékszervünk részt vesz: nemcsak az ízlelés és a szaglás, hanem a látás és a tapintás is. Tudományos kutatások arra utalnak, hogy az olyan látszólag jelentéktelen részletek, mint a csésze felülete vagy a kávézás környezete, jelentősen befolyásolhatják az élmény egészét.
Nem minden vízzel készül ugyanolyan jó kávé
Bár a víz a kávékészítés egyik alapvető hozzávalója, összetételéről gyakran megfeledkezünk. Rendszerint nagyobb figyelmet fordítunk a kávészemek kiválasztására vagy az elkészítés módjára. Pedig éppen a víz összetétele is jelentősen befolyásolhatja az ital ízét. Ezt támasztja alá a Journal of Food Science folyóiratban megjelent tanulmány, amely a vízkeménység és a lúgosság kávéízre gyakorolt hatását vizsgálta. A kutatók különböző kalcium-, magnézium- és hidrogén-karbonát-koncentrációkat hasonlítottak össze.
A vizsgálat körülményei között a víz lúgossága, vagyis savsemlegesítő képessége fontosabb szerepet játszott, mint önmagában a keménysége. A magasabb hidrogén-karbonát-tartalom csökkentette az érzékelt savasságot, a gyümölcsös jegyeket és a kávé összetettségét. Ezzel szemben a keserűséget és a pörkölt jegyeket hangsúlyosabbá tette.
„Kávékészítéskor gyakran elsősorban a szemek kiválasztására és az elkészítés módjára összpontosítunk. Pedig még a látszólag hétköznapi víz is eldöntheti, hogy a csészében a finomabb ízárnyalatok érvényesülnek-e, vagy az erőteljesebb, keserű jegyek kerülnek előtérbe” – magyarázza Dominik Škoda, a GourmetKáva webáruház üzemeltetője.
A csésze is alakítja az ízt: számít az alakja, a felülete és a színe
A csészét többnyire a külseje, a mérete vagy az alapján választjuk ki, mennyire kényelmes tartani. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy tulajdonságai azt is megváltoztathatják, milyennek érezzük a kávé ízét. Egy tanulmány szerint a csésze alakja befolyásolhatja az aroma, az édesség és a savasság érzékelését. A tulipán alakú csészékben például a résztvevők intenzívebbnek érezték az aromát, míg más formák az édes és savas jegyeket emelték ki.
Nem csupán az alak számít. Egy másik kutatás a csészék felületére összpontosított, és sima, illetve érdes edényeket hasonlított össze. Kiderült, hogy a felület textúrája is befolyásolhatja, milyen intenzíven érzékeljük a kávé édességét, savasságát vagy utóízét. Az alak mellett a szín is szerepet játszhat. Egy tanulmány megerősítette, hogy a csésze árnyalata befolyásolhatja az ital édességével és savasságával kapcsolatos várakozásokat, majd az ital általános vonzerejét is.
A kávé íze a hőmérsékletével is változik
A hőmérséklet eldöntheti, mely íz- és aromajegyek érvényesülnek leginkább az italban. Ezzel a tényezővel dán kutatók foglalkoztak, akik azt vizsgálták, hogyan változik a kávé érzékelése hat különböző, 31 és 62 Celsius-fok közötti hőmérsékleten. A tanulmány eredményei szerint a hőmérséklet nemcsak az aromaanyagok felszabadulását, hanem magát az ízérzékelést is befolyásolja. 50 fok felett például erőteljesebbek voltak a pörkölt és keserű jegyek, alacsonyabb hőmérsékleten pedig egyes édes és savas jellemzők váltak jobban érzékelhetővé.
A környezet is szerepet játszik a kávé ízében
A kávé ízét nemcsak maga az ital és a csésze befolyásolja, hanem az a környezet is, ahol fogyasztjuk. A Food Quality and Preference folyóiratban megjelent áttekintő tanulmány a környezeti hangok, a világítás, az illatok és az általános hangulat jelentőségére hívta fel a figyelmet. „Szerepet játszhat például a kávézóban szóló zene, a kávégép hangja vagy a frissen őrölt szemek illata. Ezek az ingerek ugyanis befolyásolhatják a várakozásainkat és az ital későbbi érzékelését is” – mondja Dominik Škoda.
