A kávéfogyasztók jobb munkateljesítményt nyújtanak? A kávéval jobban megy a munka?

elméletileg elég lenne mindkét kérdésre igennel válaszolni. De egy ilyen cikknél még egy eszpresszó megivására sem lenne időd, úgyhogy legyünk kicsit konkrétabbak.

Mit tudunk a kávéfogyasztás munkahatékonyságra gyakorolt hatásáról?

Nagyobb teljesítmény, alacsonyabb hibaarány

A tanulmányok szerint a munkaidőben kávézó munkavállalók jelentősen jobban koncentrálnak, és nem tapasztalnak lassabb reakcióidőt vagy jelentős kognitív hanyatlást, ami jobb munkateljesítményt jelent, valamint azt, hogy számítani lehet rájuk, és kisebb a munkával kapcsolatos sérülések kockázata.

Problémamegoldó asszisztens

A koffein és a koncentrációs szint közötti kapcsolat jól ismert és számos szakmában szívesen látott. Néhány kutató azonban a koffein problémamegoldó képességre gyakorolt hatását is vizsgálta. Ha korábban azt a nézetet vallotta, hogy egy csésze kávéval a kezében gyakorlatilag minden problémára van megoldás, akkor nem jár messze az igazságtól. A koffein valóban segít ebben a tekintetben is.

Mi van a kreativitással

Majdnem mindenhatónak tűnik, de a koffein kreatív gondolkodásra gyakorolt hatásának vizsgálata nem hozott ilyen ígéretes eredményeket. A kreativitás természetesen nagyon egyéni dolog, és nagyon nehéz megítélni, hogy kávéfogyasztással fokozható-e. A legtöbb szakértő véleménye azonban az, hogy a koffeinre nem lehet számítani a kreatív gondolkodás elősegítésében.

A kávé adagolása számít

A koffein megfelelő adagja serkentő hatással jár,késlelteti a fáradtság kialakulását, csökkenti a kimerültség tüneteit, javítja a koncentrációs és döntéshozatali képességet. A munkahelyi teljesítményre vonatkozóan ez általában azt jelenti, hogy aki kávét iszik, nagyobb valószínűséggel teljesít jobban a munkahelyén, mint az, akinek munkaidőben nem folyik koffein az ereiben.

Az egyik legfontosabb változó azonban a kaffeindózis. A munkateljesítmény nem növekszik egyenes arányban a megivott kávék számával. Valójában egy bizonyos dózis után túlstimuláció (koffeintúladagolás) lép fel, ami viszont rontja a teljesítményt, a koncentrációt és más kívánatos hatásokat.

Az általában nagyon nehéz meghatározni, hogy hol ér véget a kívánt stimuláció és hol kezdődik a túladagolás. Különösen azért, mert minden szervezet kicsit másképp dolgozza fel a koffeint. Az alap genetikai kódolású. Az emberek tehát két alapvető csoportra oszthatók, amelyek közül az egyik gyorsan, míg a másik lassan metabolizálja a koffeint. A műszakonkénti két-három kávé, amelyet az első csoport tagjai nyugodt tempóban elbírnak, igen problémás lehet egy lassú koffein-anyagcserével rendelkező személy számára.

Ideálisnak fogja találni, ha figyel a teste reakcióira, és azok alapján cselekszik. Ha délután 5 órakor iszol egy jó kávét, és este 10-kor még mindig nehezen alszol el, legközelebb menj a kávéautomatához egy korábbi órában.

De az biztos, hogy a jó kávénak a munkahelyi társadnak kell lennie.

Források:

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16106485/

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1053810019303435?via%3Dihub