A darált kávé még azután is hasznát veszi, hogy kedvenc koffeines italának elkészítéséhez szolgált. Például trágyázhat vele bizonyos növényfajtákat.

A kávé mint hatékony trágya és kártevőirtó

Nem csak ti, környezettudatos emberek, hanem a lelkes termesztők is kétségkívül örömmel fogadják az információt, hogy a logr nem a szemétbe való. A kávéban lévő legfontosabb ásványi anyagok közül néhány megmarad és célt szolgálhat, még akkor is, ha a kávé készítésének fő funkciója már teljesült. A logroban nitrogént, kalciumot, káliumot, vasat, krómot, foszfort és magnéziumot talál, olyan anyagokat, amelyek bizonyos növénytípusok jó növekedését segítik.

A kávé mint műtrágya jelenleg elősegíti a talajban lévő, a talajt szennyező nehézfémek eltávolítását.

Mely növényfajok részesülnek a kávé logr előnyeiből

Mivel az őrölt kávé pH-ja enyhén savas, a logr alkalmas a savasabb környezetet kedvelő növények trágyázására.

A kertben tehát habozás nélkül használd a logr-t:

  • Boxwood;

  • hortensia;

  • azaleas;

  • rhododendronok;

  • capradines;

  • heather;

  • rózsák;

  • paradicsom;

  • Eper;

  • fű.

Trágyázzon vagy közvetlenül a növényekre szórt rönkkel (frissen is használható), vagy a kávéőrleményt egy kancsóban vízzel összekeverve, mint egy felső trágya. Ha az előbbi mellett dönt, keverje a lúgot földdel, vagy fedje le egy réteg mulccsal, hogy a szél ne fújja el.

A szobanövények közül hálásak lesznek a kávézaccért:

  • orchideák - ez virágzásra ösztönzi őket;

  • tulfoil;

  • burgonya;

  • Tojásfű;

  • Karácsonyi kaktusz;

  • philodendron;

  • goldenrod;

  • Afrikai ibolya.

A nyugalmi állapotban lévő növények esetében A trágyázást csak a vegetációs időszakban végezze, a telet kihagyva. Az öntözés (egy negyedliteres üveg száraz loger 10 liter vízzel keverve) hetente vagy kéthetente egyszer ideális. Nem jó ötlet a lúgot közvetlenül a szobanövényekre szórni, mivel a lakásban élő rovarokat, például az ecetes bogarakat vonzhatja.

Mely növények nem szeretik a kávét

Ezek főként lúgos talajon termő fajok, azaz a majoránna, az oregánó vagy a kakukkfű, valamint a zsigeri növények, a yucca, a szukkulensek és az oleander.

Ez a természetes műtrágya nem alkalmas olyan talajra sem, amelybe magokat vet vagy kis palántákat ültet. A koffein gátolja a növekedésüket. Ne feledje tehát, hogy ahogy a kávé nem alkalmas a gyermekek számára, úgy a fiatal, fejlődő növények számára sem.

Kit megijeszt egy kávénapló:

  • Az afidák - segít, ha kávézaccot teszünk a veszélyeztetett növények alá, ugyanúgy, ahogyan a...

  • hangyák;

  • csigák - de ne várjunk csodát, a kávézaccnak nem lesz 100%-os hatása, az ellenállóbb (és éhesebb) egyedek nem fognak elriadni;

  • Lepkék - ha a növény leveleit rágcsálják, szórófejes flakonban vízben feloldott lúgot használjunk.

Logr a komposztban

Egy dolog biztos - a kávézacc nem való a szemétbe, otthon és a kertben is felhasználható, és ha nem akarjuk közvetlenül a növények trágyázására vagy a kártevők elleni küzdelemre használni, akkor a komposzt értékes összetevőjeként szolgál.

Gyakori kérdések a kávéval és a műtrágyával kapcsolatban:

1. kérdés: Milyen előnyei vannak a kávé trágyaként való használatának?

Válasz: A kávé nagy mennyiségű nitrogént, foszfort és káliumot tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek a növények növekedéséhez és egészségéhez. A kávé műtrágyaként való használata emellett hozzájárul a szerves anyagok újrahasznosításához és csökkenti a hulladék mennyiségét.

Kérdés 2: Milyen hátrányai vannak a kávé műtrágyaként való használatának?

Válasz: Ha a kávét túl gyakran használják, túl sok nitrogén halmozódhat fel a talajban, ami egyensúlyhiányhoz vezethet a talaj ökoszisztémájában. Emellett óvatosan kell használni, hogy elkerüljük a talaj túl magas pH-értékét.

3. kérdés: Milyen eljárást kell követni a kávé trágyaként való használatához?

Válasz: A kávét leggyakrabban komposztáló anyagként használják, ahol más szerves anyagokkal keverik össze, és hagyják lebomlani. Használható közvetlenül mulcsozóanyagként is, vagy vízzel összekeverve folyékony műtrágyaként is.

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4045301/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25242543/

https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/6207592/